Hosszú sztori ez már. Még az ősidőkben használtam először négyévszakos gumit, egy németből hozott Citroen AX viselt Good Year Vector abroncsokat. Rajta maradt, mert hát nem egy testsúlyos erőgépről volt szó. És a használat kilométerei alatt bizonyított is, jó volt télen, nem csúszott, nem esetlenkedett, nyáron annyi volt a nyűgje, hogy a hajtós kanyarokban csikorgott mint régen a Stomil a Ladán a Börzsönyben (de nem sodródott).
Ez kellemes meglepetés volt az után, hogy korábban Debica négyévszakosba futottam bele, amit gyorsan megvásároltam vizsga előtt az Audimra. Igazi teszkós lépés volt, ott is vettem, mindegy volt csak olcsó legyen – és akkoriban, ’98 körül, tesztautókon találkoztam a Debica Vivo nevű nyári gumival, ami meglepően jó volt, ezért hittem el, hogy a Debica Navigator is az lesz. Nem lett az. Esőben-télen csúszott, nyáron nyúlt mint a tészta, és a kocsi mászott le az ívről. És nagyon hamar megöregedett, megkeményedett és kuka lett a sorsa.
Tehát nem pozitívan indultam neki az AX négyévszakosainak, amelyek szépen el is koptak. És a kis, 650 kg-os AX kapott újakat, de mivel bevált a Good Year, ha jól emlékszem a Vector 5 gumikat vettem rá: drágább volt mint a nyári, vagy a téli, de olcsóbb, mint a két garnitúra. Nem bántam meg, ezek már nem is csikorogtak, tették a dolgukat, jobban mint sok középkategóriás évszakspecifikus gumi.
A dologból két következtetést vontam le: ha négyévszakos gumit vásárolok alap, hogy jó márka legyen, nekik több a pénzük fejlesztésre, és nem égethetik le magukat ócska gumival. És nagyon fontos milyen autóra kerül. Legyen kis-, maximum alsó középkategória, fronthajtásos, és viszonylag jó súlyelosztású, kezelhetőségű. Nagy dögökre, nagy méretben nem szabad, főleg nem hátsókerék-hajtású darabokra, ja és nem a felső mérethatár felé kell lépkedni, hanem marad a szériaméret.
Így amikor bekopogott a házi autóparkba egy Opel Corsa C, és új gumikat kívánt, a két éve pont új Vredestein négyévszakosokat választottam rá. Tudni kell a négyévszakosokról, hogy általában inkább nyárálló téli gumik a mintázatukat tekintve. A gumikeverék nem ridegül el télen, puha marad, nyáron meg nem lágyul el túlzottan, így nem kopik, nem nyúlik, mint a nyáron is fent hagyott téli gumi. Télen nagyon jó a Vredestein is, nyáron, melegben a kanyarokban már csikorog, kicsit sodródós, de bőven a kezelhető mértéken belül: rendszerint gyorsan kanyarodok.
És amikor nagyot alakít, az a viharos, nagy esős, csapadékos idő. Mintha erre találták volna ki: lehet tényleg erre találták ki. Mint a mai hóesős április dereka. Szinte jobban kanyarodik mint szárazon, fékút stabil, nem csúszik, nem blokkol, pontosan követi a hirtelen kormánymozdulatot is. És nem számít a hideg neki. De ugyanezt a nyári esőben is megcsinálta. Például tavaly, mikor a szupercella tombolt az M7-esen, és az autók 70-80-ra váltottak, vagy kiálltak. A kis Corsával magabiztosan, stabilan be a belső sávba, 130-cal vidáman. Városban is a szokott száraz úti tempóval: igazi csapadék-gumi (nem írok esőt, mert hóban is jó).
A Vredesteinnek télies, sok lamellás a mintázata
Egyébként a Passaton is négyévszakosok vannak, bár ez már határeset. De pont nyárigumi-váltásra érkezett két éve az új Michelin CrossClimate, amely a megszokott négyévszakos elméletet felrúgva nem nyárbíró téli gumi, hanem télálló nyári gumi: már ha fogalmazhatok így. Itt nem voltam túl magabiztos, mert a 225-ös méret 17 colban a felső határa ennek a sorozatnak, ezzel a gyártó is jelzi, hogy nagyobb méretben nem vállalja a sztorit. De győzött a kiváncsiság. És elégedettség mosolya futott szét az orcámon, nyári gumiként, és szintén csapadékos időjárásban nagyon magabiztos, jó gumi. Tényleg a prémium teljesítménygumik szárnyalják csak túl. Féktáv is oké, zajszint is rendben, egyenesfutás is stabil, kanyarban is penge, hirtelen kormánymozdulatot is pontosan követi – legalábbis a kocsi képességein belül.
A Michelin mintája inkább nyárias, főleg a V-miatt. Nem zajos, mert a blokkokat eltolták egymáshoz képest
És jött a tél, és bár ott állt a gumisomnál a király Michelin Alpin garnitura, tudományosan kiválasztva, 16-os felnin, 205-ös szélességgel, kicsit ballonosan, pont ami kell egy téli guminak, mégis fent hagytam a négyévszakost, hogy derüljön ki mit tud. Túl sok hó nem esett tavaly télen, de csak megjött. Az első tapasztalatok jók voltak, a friss havon megmaradt a vonóerő, az iránytartás, fékezni is lehetett vele. Ugyanezt eljátszotta latyakban, meg az úgynevezett szürke aszfalton: ez ugye a jellegzetes, tisztított városi útfelület.
Aztán csak bevérzett a szeme: elég meredek és forgalommentes utcában lakom. Ott a friss hóban felment, nem gond. Viszont a hókotró által letaposott, kemény felületű havon nem talált fogást. Hiányzott a téli gumik sok kis lamellája, és talán a téli garnitúrához képest két centivel szélesebb futófelület sem segítette. Negyedikre, ötödikre kapartattam fel magam a rövid szakaszon. Ugyanott, ahol az Alpinnal békésen felmegy a Passat.
Sebaj, lehetett egyedi spéci körülmény. Így irány a Pilis, ahol kiírják a a hegyi kanyargóra, hogy „Vigyázat, környezetvédelmi okokből sószórást nem végzünk”. Tehát itt még olvadás után is vannak jeges foltok az árnyékos kanyarulatokban. Egy Audi A4 quattro után gurultunk békésen, majd elértük a nem tisztított út határát. A nem vadulós, hanem kirándulós Audi egyre távolodott, én sodródtam, meg finom farolásokat műveltem (a Passattal kézifék nélkül!). És végül tisztán nyugdíjas tempóval evickéltünk ki az erdőből az egykori Lepencei strandnál. Az Audis addigra rég meg is ebédelt.
Utasaim kérésére a Duna melletti úton tértünk vissza a székesfővárosba, és igazán én sem döntöttem volna másképp. Jégen nem túl jó ez a gumi. Így idén szezonkezdetnél le is cseréltem a télire, majd márciusban vissza, mert egyszerűen az Alpin jobb télen (erre a kocsira, ebben a méretelosztásban: más méretben, más kocsival, lehet más tapasztalat, lehet egy Corsa, vagy Polo esetén az érzékelhető különbség minimális). Viszont ma reggel Corsátt vezetve, most meg a Passatot mindkét négyévszakos bemutatta, hogy ilyen időjárásban remekel, ezt szeretik, a friss havat, vizet, nagy esőt.